A hazaszeretet tolmácsolása a március 15-i szavalóverseny

Március 15. a magyar történelem egyik meghatározó eseménye, amikor a magyar forradalom és szabadságharc kitört 1848-ban. Ezen a napon a magyarok a Habsburg uralom ellen lázadtak, és a nemzeti függetlenségért, a polgári szabadságjogokért és a jobb életkörülményekért küzdöttek. A hazaszeretet és a nemzeti büszkeség ebben az időszakban különösen erőteljesen jelent meg a költészetben. Ezeknek az érzéseknek az átültetése a fiatalabb nemzedékekbe minden felnőtt kötelessége. Ezért hívta életre dr. Cseke István anno a barcsi szavalóversenyt. A több évtizedes múlttal rendelkező esemény sikere a környező településeket is lázban tartja, így elképzelhető, hogy a következő években, már nem csak barcsi diákoktól hallhatunk a témához kapcsolódó költeményeket. Nem csak a forradalom és szabadságharc idején élt, hanem az azóta alkotó költők is megénekelik ezt a történelmi eseményt, áthatva nemzeti büszkeséggel és a hazaszeretet érzésével, és sok esetben áthallásokkal más korok történéseire. Ezek a költők és verseik emlékeztetnek minket arra, hogy a hazaszeretet és a nemzeti büszkeség fontos értékek, amelyek mindig jelen vannak a magyar irodalomban és történelemben.
Alföldi Géza, Aranyosi Ervin, Gyurcsó István, Juhász Gyula, Petőfi Sándor, Pósa Lajos, Reményik Sándor, Taksonyi József és Tóth Jenő egy-egy versét tolmácsolták a felsősök és a középiskolások. Közülük, Gyurcsó István: Európában című versét hallhatjuk majd a barcsi városi ünnepségen is, 2024. március 15-én, Schmidt Barbara, a KSZC Dráva Völgye Technikum és Gimnázium diákjának tolmácsolásában.   
A nagyok a Móricz Zsigmond Művelődési Központban álltak zsűri elé, míg az alsósok ezúttal is a Barcsi Városi Könyvtárban. Tőlük tavaszi, vidám verseket hallhattak a jelenlévők.