A himnusz és a magyar kultúra ünnepe: január 22.

201 évvel ezelőtt, január 22-én tisztázta le a Himnusz kéziratát Kölcsey Ferenc, amit ma a magyar kultúra napjaként ünneplünk. Az emléknapra számos kulturális intézmény készült programokkal, határon innét és túl, országos, megyei és településszintű rendezvényeken. A hét szinte minden napja kínál valamit. Barcson 2024. január 25-én, 17 órakor kezdődik a városi rendezvény, a Barcsi Városi Könyvtárban. A műsorban közreműködik a Bárdos Lajos Vegyeskar, és dr. Kurucz Ádám Konrád Latinovits-díjas versmondó. Barcs Város Képviselőtestületének Oktatási, Művelődési, Sport Bizottsága döntése értelmében itt adják át az idei évi elismeréseket is.

A Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból (röviden, mai helyesírással Himnusz) Kölcsey Ferenc költeménye, amely Magyarország alaptörvénybe iktatott állami himnusza. A „Hymnus” a költő legnagyobb hatású verse, 1823-ban, a nemzeti ébredés hajnalán írta szatmárcsekei magányában. Először Kisfaludy Károly Aurora című almanachjában jelent meg, kötetben pedig 1832-ben.[1] A költemény a romantika ismertetőjegyeit hordozza magán és felépítését tekintve keretes szerkezetű.

A magyarságnak a 19. századig nem volt önálló nemzeti himnusza, mind a katolikusoknak, mind a reformátusoknak saját néphimnuszuk volt. Kölcsey mintegy 30 nyelvre lefordított [2] és Erkel Ferenc által 1844-ben megzenésített, össznemzeti imádsággá váló műve, több próbálkozás után végül 1989-ben került jogszabályi védelem alá, hiszen ekkor lett az Alkotmány szövegének része.

A Himnusz szövegét a költő január 22-én tisztázta le, ez a nap egyben a magyar kultúra napja is. Magyarország 2012. január 1-jén életbe lépett Alaptörvényének preambuluma a Himnusz modernizált első sorával kezdődik: „Isten, áldd meg a magyart!”

A magyar Országgyűlés 2022. december 7-i ülésnapján csaknem egyhangúlag elfogadta azt a határozatot, aminek értelmében - a Himnusz befejezésének 200. évfordulójára emlékezve – január 22-ét hivatalos állami emléknapként a Magyar Kultúra Napjának nyilvánította. Az erről a napról való megemlékezés ötletét egyébként Fasang Árpád zongoraművész vetette fel még 1985-ben, végül a nap tényleges megünneplésére a Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1988. december végi ülésén tett felhívást és 1989 januárjában ők szervezték meg az első évfordulós rendezvénysorozatot.
Forrás: wikipedia / MTI

Műsorajánló

Tekintse meg a HÍD TV legfrissebb videóit!

Gróf Széchényi Ferenc leszármazottja a HÍD Televízióban

Képújság

Legfrissebb hirdetéseink!