Itt a téli napforduló

Mint arról mi is beszámoltunk, a Dráva Menti Íjászok Egyesülete örömíjászkodással és háziversennyel a téli napforduló megünneplésére készül. December 21-én délelőtt kezdődnek az események, melyek során Árpád-kori hagyományokat elevenítenek fel a szertűz mellett Péterhidán,
 

Az ősi kultúrákban a napot istenként tisztelték, amelynek ereje az évszakok forgásával váltakozott. A téli napforduló, december 21–22. körül, az év legrövidebb napja és leghosszabb éjszakája volt. Ez az esemény a nap erejének fokozatos visszatérését jelképezte. Az emberek zöld növényekkel – például örökzöldekkel – díszítették otthonaikat, hogy megidézzék a természet újjáéledését, írta a sokszinuvidek.hu.

Ez a szokás Egyiptomban, Rómában és Észak-Európa számos részén elterjedt. Az örökzöldek az élet és a megújulás szimbólumai voltak, amelyeket a nap istenének tiszteletére használtak.
A fenyőfa, ahogy ma ismerjük, a 16. század Németországában jelent meg. A protestáns reformáció idején Luther Márton, a vallási reformer, állítólag gyertyákkal díszített egy fenyőfát, hogy szimbolizálja a csillagok ragyogását Jézus születésekor. Ez az új szokás egyre népszerűbbé vált a német területeken, mint a karácsony ünneplésének jelképe.
Napjainkban a karácsonyfa az ünnepi dekoráció központi eleme, és különböző hagyományokkal kapcsolódik össze szerte a világon. Bár a gyökerei pogány szokásokhoz vezethetők vissza, az évek során a kereszténység és a modern kultúra szimbólumává vált, amely összeköti a múlt tradícióit a jelen ünnepi szokásaival.

Műsorajánló

Tekintse meg a HÍD TV legfrissebb videóit!

Gróf Széchényi Ferenc leszármazottja a HÍD Televízióban

Képújság

Legfrissebb hirdetéseink!