A jelenlegi módszerekkel nincs jövője a magyar növénytermesztésnek

Az intézmény vezetője a beszélgetés során rávilágított, hogy tavaly nyáron ezermilliárdos károk keletkeztek az Alföldön, ezzel egyidőben pedig kevesebb kukorica termett, mint a hazai szükséglet. Ez az állapot ugyanakkor nemcsak a rendkívül súlyos aszályra vezethető vissza, hanem a rosszul elvégzett szántásra is.
„A szántás a legnagyobb nedvességveszteséget okozó talajművelési eljárás. Tehát minél aszályosabb az időjárás, annál veszélyesebb, kockázatosabb a szántás, és főleg a rosszul elvégzett szántás” – emelte ki. „Mi pedig úgy szántunk, hogy a talaj felszínét nem zárjuk le egy elmunkáló eszközzel, nyitva hagyjuk. Így pedig egy olyan felszínt hagyunk nyitva, ami utat enged a nedvesség elpárolgásának. Ezt úgy kell nagyjából elképzelni, mint amikor felforraljuk a vizet, majd a fedőt levesszük róla, így a forró víz addig párolog, amíg ki nem hűl. Ám így akár a teljes mennyiség felét is elveszíthetjük” – folytatta a szakember. Mivel csökken a csapadék mennyisége, egyre fontosabb az, hogy azt a nedvességet, ami a talajba kerül, próbáljuk helyben tartani, megőrizni. Öntözésfejlesztéssel és más eljárásokkal pedig csak azt követően kezdjünk el foglalkozni, ha a meglévő nedvesség megőrzése érdekében mindent megtettünk.