Minimálisan emelkedett tavaly a horgászfogás mennyisége

Az állóvizek közül a Balaton az első, ahol tavaly 25 százalékos volt a növekedés 2022-es évhez képest. A szövetség a horgászvizek egységes éves jelenléti, fogási és telepítési statisztikája alapján megállapította, hogy tavaly is a ponty adta az összes horgászfogás túlnyomó többségét, mintegy 63 százalékát, 2841 tonna kifogott mennyiséggel. Második helyen 429 tonnával a keszegfélék álltak, a harmadik helyet pedig 232,5 tonnával az ezüstkárász szerezte meg. Ezt követte 234 tonnával az amur, amelynek fogási eredménye évek óta stagnál, ezért a jelentés szerint Magyarországon igen stabil állománnyal rendelkezik. Rámutattak, hogy összetettben az ötödik, a ragadozók közül azonban megőrizte vezető pozícióját a harcsa 201 tonna fogással. A süllő már zsinórban harmadik éve szinte ugyanazt a fogási eredményt produkálva tavalyi 6. helyezését 164,5 tonna fogással őrizte meg. A busák (döntően fehér busa, illetve hibridek) 115,5 tonnával a magyar fogási rangsor 7. helyén álltak tavaly. A halelvitel döntő többsége, a fogási naplókban rögzített horgászfogás mellett ismertették a többi elviteli adatot is: a horgászversenyek szelekciós fogását, a rekreációs halászatot, az ökológiai célú, szelektív halászat eredményét és a halászati engedélyes halfogás tovább nevelésre, valamint a bemutató halászatok halkivételét is. Beszámoltak a „nagy vizek” fogási rangsoráról is: az állóvizek közül a Balaton az első, a sikeres halgazdálkodás eredménye 701 tonna elviteli fogás, ami 25 százalékos növekedés 2022-höz képest. A második a Ráckevei-Soroksári Duna-ág (145 tonna), a Tisza-tó a 19 százalékos csökkenés miatt a harmadik helyre szorult (143 tonna). A folyóvizeknél a ranglistavezető Tiszán az összfogás 321 tonna, a márnában és balinban jelentősen erősödő Dunán 308 tonna. Tavaly a Körösök rendszere 101 tonna halat adott.