Árpád kori hagyomány elevenedett meg Péterhidán

A Dráva Menti Íjász Egyesület, Szutyanyi Ákos vezetésével rendezte a leghosszabb éjszaka estéjén a táltos dobolással kísért máglyatüzes eseményt. A hét ősmagyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi, és a hét vezér: Árpád, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm nevében hét gyermek gyújtja meg, kilőtt csillagszóróval, a szertüzet.
Mielőtt lement volna a nap, íjászverseny is zajlott. A napfordulós bajnokok, gyerekeknél Lantos Lelle, Maszlag Zalán, a felnőtteknél Faggyas Ildikó és Török Imre.
A karacsun- karácsony, olyan erősen gyökeredzett a magyar hagyományban, hogy a magyarság körében jóval később meghonosodott keresztény ünnepre a “Karácsony”-ra (itt már Jézus születése) is az eredeti ünnepet jelölő ősi szavunkat vetítették át. Szinte minden európai nyelvben a karácsony ünnepet Jézus Krisztus nevéből (pl. angol: christmas) vagy az Ő megszületéséből, a születni szóból (olasz: natale, spanyol: navidad, illetve a szláv nyelvekben pl. orosz: rozsdesztvo is a születésre emlékeztet). Kivételt szinte csak a magyar képez (meg a román: craciun, ejtsd: kröcsun amely a magyar karácsony, esetleg egy hasonló alakú besenyő illetve kun szó átvétele). A magyar ünnepet jelölő szóalakban fennmaradt őseink hitvilágának egy kicsiny szelete és a keleti lovasnomád rokonnépekkel való közösség tudata.