Csemegék és mazsolák

Kicsi és nagy, fehér és kék, rózsaszín és csíkos, édes vagy savanykás, magos vagy magtalan, gömbölyű vagy hegyes, golyóforma vagy szilványi, száz jelző is kevés volna leírni azt a szőlőkavalkádot, amit a III. Országos Csemegeszőlő Kiállításon és Versenyen tapasztalhattak az érdeklődők a tizenhét kiállító standját bejárva. Hazai és nemzetközi viszonylatban is megfigyelhető, hogy a csemegeszőlő fogyasztás egy főre jutó éves mennyisége folyamatosan növekszik.
Napjainkban a fogyasztás nagy része importból származik, a jelenlegi termőterületünk 1000 hektár körül van, ugyanakkor a teljes hazai fogyasztás jeletősen nagyobb, annak ellátására legalább 14 000 hektár csemegeszőlő-ültetvényre lenne szükség. Szerencsére a szőlőtermesztők is felismerték a piaci lehetőséget és sokan telepítenek új ültetvényeket, vagy akár borszőlőt oltanak át csemegére. „Nagyon fontos eseményt szerveznek itt már harmadik éve, ahol a különleges és finom magyar csemegszőlőket termesztők találkozhatnak egymással, szakmai tapasztalatokat cserélhetnek, de emellett a fogyasztók is megjelennek, így a gazdák közvetlen kaphatnak visszajelzéseket. Bízom benne, hogy az ide kilátogatók izgalmas és jó ízélményekkel gazdagodnak és ezentúl még többször keresik majd a piacokon vagy az áruházi polcokon a magyar csemegeszőlőt. Kétségkívül olyan gyümölcs ez, aminek nagy része még importból érkezik, de látjuk a trendeket és szerencsére egyre többen fordulnak az agrárium egészéhez képest nagyon pici, ám azt fontos értékekkel színesítő csemegeszőlő-ágazat felé” - mondta el dr. Juhász Anikóagrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár. A fogyasztói igények nemcsak mennyiségben, hanem minőségben is változtak, egyre kifinomultabbak lettek, az új trendek kizárólag magas minőségi elvárások mentén alakulnak. „Nagyon nagy érdeklődés övezi már több éve nem csak a rendezvényt, hanem egyáltalán a csemegszőlőt, aminek nagyon örülünk. A csemegeszőlő termesztés sikeressége, jövedelmezősége főként a termésbiztonságon alapul, amelynek legfontosabb pillérei a szőlőfajták, másnéven a genetikai alapok. A kutatóintézet génbankja, illetve a korszerű nemesítési eredmények, a borszőlő fajtákhoz hasonló módon, a csemegeszőlő fajták esetében is jelentős sikereket hozhatnak. Szerencsére egyre többen érdeklődnek új telepítések, új fajták felől, nagyon sokan jönnek el évről-évre a bemutatónkra vagy kifejezetten a mai kiállításra is az ország minden szegletéből érkeztek kiállítók és vendégek, érdeklődők is” - nyilatkozta dr. Teszlák Péter a PTE SZBKI kutatási igazgatója. A csemegeszőlő iránt érdeklődő profik és hobbisták a több tucatnyi kiállított fajta kóstolása mellett szakmai előadásokat hallgathatott meg. Olyan aktuális kérdésekkel foglalkoztak, mint a csemegeszőlő ágazat támogatási lehetőségei és kihívásai, a klímaváltozás hatásai a szőlőtermesztésre, a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok bevezetése, valamint az innovatív termesztési módszerek és fajtaválaszték fejlesztése. A meghívott szakértők bemutatták a legújabb kutatási eredményeket, és átfogó képet nyújtottak arról, hogyan alkalmazhatók ezek a gyakorlatban a hazai szőlőültetvényekben. Külön hangsúlyt kapott az újfajta rezisztens szőlőfajták bevezetése, amelyek segítenek csökkenteni a növényvédelmi költségeket és növelik a termésbiztonságot a változó környezeti feltételek mellett.

Forrés: PTE