360 éves téli hadjárat, és 360 éve halott Zrinyi

Zrinyi halálának 360. évfordulóján a Rády József Huszárbandérium szervezett főhajtással és koszorúzással összekötött emlékezést Barcsra. Tisztelgés volt ez a hadjárat sikere, és Zrinyi katonai és szervező nagysága előtt is.
Zrínyi Miklós mintegy 15 ezer fős magyar és horvát csapatokból álló serege egyesült von Hohenlohe vezette több mint 7 ezer főnyi német sereggel, továbbá 3000 osztrákkal. Berzencétől kiindulva a Dráva mentén betörtek a magyar hódoltság déli területére 1664. január 21-én. A tél legkeményebb szakának számító hónapban oszmán-török erők kizárólag csak a várakban állomásoztak, nyílt terepen nem.
A Murán átkelve Berzence várának elfoglalását követően Babócsát vették be. Babócsa eleste után a közeli Barcs várából a török őrség harc nélkül kivonult, ezután a keresztény hadak elérték Szigetvárt, de a vár ostromával nem foglalkoztak Zrínyiék. Ehelyett egy közelben álló türbét dúltak fel, amit I. (Nagy) Szulejmán emlékére emeltek, aki 1566-ban itt halt meg a vár ostromakor. Akkor az erősséget a százezres szultáni sereggel szemben a bán dédapja, az azonos nevű Zrínyi Miklós védte horvát és magyar katonák élén utolsó leheletéig.
Alig egy hét alatt komolyabb ellenállás nélkül a keresztény hadak már mélyen Baranya területén jártak. Január 28-án Pécset vette körbe Zrínyi és von Hohenlohe csapataival. Két nappal később Zrínyi Esterházy Pál akkori főstrázsamesterrel (később nádor) a horvát és magyar lovassággal (5000 fő) elindult tovább a Dráva vonalán, addig seregük gyalogsága a németekkel Pécs ostrománál maradt.
Zrínyi Eszékig hatolt, ahol a törököknek még a 16. században épült 8 km hosszú tölgyfahídja állt. Az eszéki, tornyokkal és várdákkal megerősített nagyszerű hidat lerombolja, s ezzel a szultán összeköttetését a hódoltsággal elvágja, tömérdek veszteséget okozva emberben, marhában, lőszerben, végre Segesdöt elfoglalja és visszatér a Zrinyi-várba. Egész Európa bámult e gyors és vitézi meneten: a pápa köszönő levéllel, a király hercegi címmel tüntette ki, Stájerországban és Regensburgban ünnepélyes körmeneteket tartottak győzelmeinek örömére: a hős híre és dicsősége ormán állott. Csak Montecuccoli gúnyolódott és forrt ellene, ő és társai annál inkább törekedtek megrontani. Befolyásuk következtében Zrinyi nemcsak a háború fővezére nem lehetett: de még seregének vezérletében is osztoznia kellett Strozzi és Hohenlohe tábornokokkal, a mi kínos kudarcot okozott. Mert Kanizsa megvétele, a mit remélt, a tüzelő és várvívó szerek gyarlósága miatt nem sikerült; a nagyvezér megtámadása, a mit sürgetett, Hohenlohe ellenzésére, a keresztyénség magasabb érdekeinek megóvása végett elmaradt: a német vezérek nem nyugodtak, míg a török elől biztosságba, a Mura mögé nem menekültek. Zrinyi mint a szárnya törött sas hullott alá a magasból. Következett Montecuccoli mentő küldetése és azzal a Zrinyi teljes romlása. Mert az várából az őrséget kiparancsolta; s a török, hősünk szeme láttára, a mi sokkal nagyobb seregünk szeme láttára foglalta el és robbantotta fel azt. S következett a szent-gotthárdi csata és vasvári béke; minden igaz hazafinak elborulására és elkeseredésére. Zrinyi csáktornyai otthonába vonult, felesége: gróf Löblin Zsófia és két kis gyermeke körébe; majd a csáktornyai erdőségben vadászgatott Bethlen Miklós és Vitnyédi István társaságában, míg november 18-ikán egy vadkan áldozatául esett.

Korában a magyarság legelső költője és hőse volt, s mint epikai elbeszélő és hadtudományi író ma is a legelsők között foglal helyet: mert lelkéből a nemzet lelke szólt, kardjában a nemzet vitézi ereje villogott. Nagy és magasztos eszméjének megvalósulása: az ország felszabadítása a török alól, melyért írt és küzdött, nem rajta múlt. Minthogy nem magának, hanem fajának élt, mint az örök nemzeti géniusz megtestesítője: neve, emléke, dicsősége, fénye is örök; nemcsak magára, de egész fajára ragyog vissza.

arcanum.com
m.militaria.hu
Wikipedia